LENDVAY ÉVA

A SIKONDAI  ciklusból
   

sz. 1935, Brassóban. Költő, műfordító, Szemlér Ferenc erdélyi poéta és prózaíró lánya. Bölcsészdiplomát szerez Kolozsváron, irodalmi, majd megyei lapnál dolgozik. Jelentős a kortárs román költészetből készített műfordítás irodalma.

   

1. Tangó
Azt álmodtam, hogy egy vidám lotyó
Ráköltözött az életemre
Beköltözött a szobáimba
Olcsó parfümje kisöpörte
A vénasszonyszagot a levegőből
Éles sikkanása a csöndet -
ezt a fülbe tömhető
nyúlós rágógumit
Selymes fekete kiskutyát
hozott magával, hancúrozott
le-fel a lépcsőn
elcipelte a papucsokat -
gyermek-kutya volt
nagy tappancsokkal, mozgékony fülekkel
Jókedvű mikroorganizmusok
serénykedtek minden sarokban
dob-ritmusok, fashion-foszlányok
cuccok, rúzsok, körömlakk-pára
s valami ernyedt olvadékonyság
kikezdte végleges jégpáncélom
kérgét, hogy még a hűtőláda
jege is cseperészni kezdett
Mit lehet tenni ez esetben?
töprengtem mézízű ajakkal
fura álmomban elcsigázva
e lények jövés-menésétől,
majd csengettek:
				a kis cemende
ajtót nyitott vendégeinek
kávét főzött és pezsgőt bontott
zajos buli volt hajnalig
mikor kialvatlan szemekkel
benéztem a nyíló ajtón
álom-lakóm épp tangót táncolt
a jól leitatott Halállal

 

2. A fal
Az erdőben alszom. Álmodok:
szárazvillám hogy ellobog
s hogy körbeállnak hajnalig
vadmacskaléptű angyalok
Csupán a házfal - gyermeteg
téglarakás, mely eltemet -
Testem s az erdő teste közt
vakolatvárat emelek
Ettől az álmom mészfehér
zizeg mihelyt a falhoz ér
s én szívdobogva ébredek
a hold az ablakon befér
Ágyam mellett az álom áll
vadmacskaléptű szép halál
karjában átvisz a falon
az erdő földjén lombhalom -
halántékomra hold szitál

 

3. "Macarena"
Majd azt álmodtam, hogy megmostam
egy férfi lábát, akit szerettem
mosóporos víz volt a tálban
valaki jött s ő rám kacsintott
hogy hagyjam abba, s ekképpen lettünk
idegenekből cinkosok.
Apró székely ruhás fiúcska
jött lefelé a csigalépcsőn
az ódon várban ahol mindez
lezajlott. Felborzoltam
erősszálú, göndör haját és
kisimítottam homlokából -
A mosdóvizet kiöntöttem
ó magdaléna, margaréta
és margarin és makaréna
hess!

 

4. Mész, agyag
öreg költőnő, mélázó fenyő
belőle mézgát sajtolni aligha
verset sajtolni éppen olyan mintha
kihült lávából harmatozna ő
Csak erőlködik, nézi a falat,
megkeseredik ínyén a falat
huzatos barlang, száján ki-be jár
az áporodott lélek - a halál
Elaggott bolygó, útjáról letér
Csillagpályáján megszűnik a tér
Ideje semmi - oly határtalan
a három lépés, ami hátravan:
Át kell lépni a szerelem fölött
Egy halom kis- és nagybetű fölött
taposott papucsból aprócska gödörbe -
sárga agyaggal, mésszel öntözött.

 

5. Zöld
zöld, mégis zöld
a vers, a rím, a föld
zöld, egyre zöld
a kert, a víz, a hold
az ég, a nap, a hó
a hő, a jég, a tó
a vers, a rím, a szó
a nyár, a tél, a dél
a felleg és a fény
remény, remény, remény