SÍRAMRA

 

virágakat tegyetek, kérem,

mert életembe szeretem,

remélem, éjfél-táj elérem -

ha nem én, csak a szellemem!

A virág terníszet szípsíge,

az angyalaknak kincseik.

Meddyg lesz a világ víge,

virág sírand virágzik.

 

Elig csipkész utand én jártam

ezetlend és míg mezítláb,

midig egy virágot kívántom

a kalapomba legalább.

Csak ezek bíztak életembe,

hogy míg hiszek jobb napakba,

míg vegyem Lírát kezembe,

míg hiszek szokcor Ysztenbe.

 

Keresztre ne írjatok sokat,

mert tudny valú, míg éltem,

nem ippen spóroltam a szókat:

én megmondtam, mit éreztem.

Szent igazsággal mindig jártam

a tisztessíggel, míg éltem,

az igazságot szemhez vágtam,

a királyaktul is nem féltem.

 

Virágak Ysten ajándika

szeginy, nyomorult embernek,

és mindha szíveknek játíka,

és sokcor megvíganítnak.

Szeretem azt, ki palántálja,

inkább, ki feltalálta űket -

az embert nehéznél nem hagyja,

tudja bocsátny bűneket.

 

(Bajkó Sándor gyűjteménye - BS)

 

Szójegyzék:

ezetlend = éhesen, étlen

míg = még

palántálja = ülteti (rom. plantează)