GORON SÁNDOR
 

Napfoltok

Portré

A teremtés menekültjei

Öntükör

 

   (Sz. Mezőtelegd, 1975) erdélyi költő, Nagyváradon érettségizett, az Ady Endre Sajtókollégiumban szerzett képesítést. Első verseskötete Magánbeszéd címmel jelent meg (Literátor Kiadó, 2000). Gyakran közöl versfordításokat is, elsősorban román költők műveit tolmácsolja

 

 

Napfoltok

 

napfoltok a száraz homokon

lennél sziget ég és föld között?

feletted soha senki se őrködött

összefutó redők a homlokon

 

elhagyhatnád örökölt kétkedésed

napfoltosan lézengsz majd a parton

hát napernyőt föléd senki se tartson?

csak önmagadat le ne késsed

 

napfolt leszel elhagyott partokon

homokszemcsék közé búvó

lábnyomoknak utat mutató

ha rád találnak túl a halmokon

 

 

Portré

 

gyöngyökből

illesztem

össze arcod

de minduntalan

szertegurulnak

 

 

A teremtés menekültjei

 

lombtalan parton állnak

arccal a lebukó nap felé

eltékozolt otthonukra

emlékezteti őket a menekülő

folyó s az elrepült madarak

hiánya leplét borítja rájuk

az ereszkedő alkony eltakarja

pőreségük dühös angyalok

harsonáznak a hold nélküli éjben

 

 

Öntükör

 

darabokra

szaggatott

minket

a történelmi

alkony

s az átkos

ellenakarat

 

és mégis

marcangoljuk

egymást

akár veszett ebek

a semmiért

 

de hol van

a háttérből ítélő?

az eljövendő

reményegyesítő?

 

darabokra

szaggatott

minket

a történelmi

alkony

s az átkos

ellenakarat

 

s ha mások

már nem is

majd mi

továbbszaggatjuk

egymást

 

és vérző

önmagunk

 

Erdélyi és csángó költők szerkeszti  Cseke Gábor, gondozza Andrassew Iván