BALOGH JÓZSEF

Gyűjtemények
Sorok egy kármentő palánkra
Arany batár
Váratlan vendég
Hőhullám Bukarestben
Álom a játszótéren
Régi metszetek

 

(Sz. 1931, Bukarest) Bukarestben élő költő, író, műfordító. Nagykárolyban érettségizett, a Bolyai egyetemről, a kijevi Sevcsenko egyetemre küldték tanulni, 1956-ban kapott ott újságírói diplomát. Dolgozott az Ifjúmunkásnál, az Előrénél, az Ifjúsági Könyvkiadónál, a Művelődésnél. Verskötetei mellett regényei és a román, illetve az ukrán költészetből készített műfordításai jelentősek. Jelenleg a Romániai Írószövetség titkára. Groteszk hangvétele az avantgárd felé közelíti.

Gyűjtemények

A gyűjtőszenvedély tobzódó korában élünk
érmek kardok kardalok kardos menyecskék kardnyelők
bélyegek almáriumok gyufacímkék bilincsek képeslapok
lápok lopók kávédarálók sivatagok homokórák homokosok
kézfogások kifogások bokályok bordélyok bitófák
műhelyek (fúrófejekkel és megfúrt fejekkel) zsoltárok
utcalányok névjegyek étlapok napilapok biológiai fegyverek
püspökségek menetrendek oszloprendek szerzetesrendek
dinasztiák (fejedelmi bakók és bak fejdelmek)
bitófahurkok sztárfotók kiebrudalt királyok zálogházak
bohócok szennyezett folyamok tengerek tengerész-
gyalogosok íróasztalok közhelyek
éhbérek bérkaszárnyák fegyverszállítmányok függőágyak
számszeríjak katrincák kabócák terroristák bordalok
néma szónokok elnémult harangok atommáglyák kódexek
basszusgitárok zsoldosok (híradófilmen és elevenen)
erkélyek ereklyék vasutak zsonglőrök komputerek zongoristák
borotvapengék indítókulcsok stopperórák hajdúk
repülőgépek (miniatűrben és bevetésre készen) fűnyírók
kinyírók szarvak villanyvasalók bankbetétek hárfák
vastüdők ingatlanok ingatag lelkipásztorok pásztorórák
pásztorsípok sípcsontok kéziratos újságok bértollnokok
légijáratok nehézvizek szennyvizek káromkodások politikai
viccek vicces politikusok szentséges oltárképek óvszerek
oltári csajok napernyők ejtőernyősök futóárkok fenyvesek
kórok korgó gyomrok bányavirágok részvények zsugorított
emberfejek darutollak szavazatok képtárak miseborok
sarlatánok pányvák (lelkekkel vagy csak úgy) vadászkürtök
fürtösfejű rakéták ölkölvívók papagájok dohánygyárak
kötőtűk kötőfékek kormányok (hajóstól autóstól miniszterestől)
muskéták sakkbajnokok pillangók (trópusiak és éjjeliek)
nyakörvek sámándobok dikicsek boglárok vesekövek
drágakövek gyöngytyúkok jelszavak jövedelmek kuruglyák
szívek szívátültetők felültetők hegytetők tárogatók
holdkőzetek lézerek őrnagyok űrnagyok karnagyok
mikrofonok zárkák csatakiáltások ostyák vízilovak
hegyibeszédek uborkafák kutyabőrök rémhírek
lebukott hírszerzők melltartók futballcipők
boxerek (ütésre és harapásra) imazsámolyok versenyparipák
versíró páriák kasszafúrók hintók hintás legények
lángszórók tűpárnák gyújtogatók totemek zsandártollak
keresztek (vasból kőből fából) orgonasípok násfák temetők
temetőbogarak államtitkok csipkék edzők háremhölgyek
pipák tankhajók pojácák napórák parafaerdők mikrobák
barlangok (cseppkövekkel és bűnökkel) szivargyűrűk
alabárdok varrógépek tubákosszelencék zsebtolvajok
vízágyúk doktorkalapok (tudós és üres fejekre szabottak)
anyahajók szobrok kínvallatások vallási kínok bőrbetegségek
tolókocsik széltolók villák titkárnők hormonok hámorok
ajzó- és kínzószerek gólkirályok súgólyukak önéletrajzok
gránátvetők lágerek szaxofonok cserélnek gazdát
gyarapodnak a gyűjteményekben
kinek-kinek ízlése vagyona rögeszméje
tehetsége vagy félelme szerint

Én szavakat gyűjtök
patinás régieket és
csíszolatlan újakat
fennkölteket és hétköznapiakat
véres tapasztalatok sajgó fájdalmak ajzó szépségek
hervadatlan hordozóit
az anyanyelv és a szellem szilárd építőköveit
az időben ívelő hidakat
amelyeken a múltból a mába jutottunk
holnapba igyekvő magányos caplatásunk
torlaszokat söprő közös áradásunk igéit

Dicsértessék a szó és benne az igazság!


Sorok egy kármentő palánkra

Versek
vacogó varratok
sebtapasz a lelken
nem Diabelli és
nem diabolikus
variációk
csupán
változatok
Változzatok!
bár
a téma
anatéma-veszélyes
szentségtörés?
szent ég!
tőr és
szemfényvesztő
tűres
hazug nyugalom
ha zúg az alom
mit ringatott
búzáról
álmodik a szalma
a szérűn csak
polyva száll ma
kidöntött
kármentő palánk
nem véd
se magvetőt
se magot
a gondolatra
nem vethetsz adót
fél szóból is ért
magyar
román
szerb
német ne hallgassatok csábos
igéket az
ígéret földje csupán
igézet
a hazugság nemcsak
palotában székel
nagyapám itt
rönköt
hasított az ékkel
hahó vigyázzatok!
valaki éket
ver közénk
erdőzúgással
zúgjatok
zug-átok nem segít
sem a földből
bőszen
kirántott avar
hadfi kardja
sem az alattomban
fölgyújtott
avar
s nem a kanász
káromkodás
a fiam nem tudja
mi a kondás
gulyást csak
bográcsban látott
bog
rács
van bőven
pedig
old
zúz
épít
az értelem
pörgessen bár a
váratlan ért elemi
csapás
ne légy csavar
se csapágy
csap
ás
kinek
értelmes dühe
nem apad
nem apád
kinek
a téma
anatéma-veszélyes
szentségtörés ha
szent seggek
alól kitörik a szék
ne tévesszen
hazug
nyugalom
ha fűlik is
az alom
nem lobban
lángra
meddő marad
szalma álma
nem segítenek
mindent
igazoló idézetekkel
spékelt
változatok
Változzatok!
bár
a téma
anatéma-veszélyes
stb... stb...


Arany batár

Ablakom rányílik az időre
éjfélt kongatnak
lehet hajnalra jár
lehet most roskad a házakra
a szürkület

Eltűnik az erkély
felszívódnak a falak
nem kései villamos rázza a széket alattam
felbokrétázott batár
Prága vágtat a történelemben

A lovak orrlikábil tóduló pára
elszegődik füstnek a gyárkéményre
a szakadó tajtékból felleg szövődik
pattog a festék a batár cirádáiról
templomok tornyáról hulI a cserép

Ropog jajgat a csontokból rakott dorongút
kámzsás alak magasodik a bakról az égig
Husz János ostora cserdít
villámok cikáznak

Száguld Prága
dübörgő arany batár
rendre kihuny a fény a lapuló
paloták szeméből

huszita asszonyok zokognak
zápor se győzi lemosni
a vesztőhelyről a vért
a csontokból rakott dorongúton
szivárvány diadalkapuja alatt
horkantó lovak beröpítik
az arany batárt a szívembe.


Váratlan vendég

A szobor lelépett a talapzatról
átvágott a téren és
befordult a borbélyüzletbe melynek
tányérjáról cikkanva pattantak szerte
a nyári nap sugárnyilai
Lekanyarította köpenyét majd
gyűrűs zekéjét is a
fogasra akasztotta
sóhajtva a székbe ereszkedett
s hosszan elnézve magát a hámló foncsorú tükörben
így szólt a szolgálatkész nyírőlegényhez
hajvágás borotválás
és természetesen manikűr is
húzta ki kezét a vaskesztyűből
A zekémet vigyék át a szabóhoz
stoppolja be a legutóbbi háborúban ütött lyukat
ha sokat esik beázik a lelkem
Széphúgom fordult aztán a kasszáslányhoz
mossa le kedves palástomról a galambszart
maholnap teljesen elszürkülök
Azzal hátradőlt ráérősen
s míg a borbély a borotvát fente
ő a labdarúgótorna
híreibe mélyedt


Hőhullám Bukarestben

Hideg pincében fürdeti
lábait a ház
tenyérnyi kertecske
dohányvirága tétova füstöt ereget
hull a vakolat
megvakult a
falra mázolt védszent

Caragea vajda sírásói talán
erre az udvarra is bedobták
a pestis-ölte kupec kaftánját
a lakók mindenüket odahagyva
meneküdtek s a zsiványok
marasztaló szavára
csak szaporázták léptüket

Mennék magam is
a hőség tart fogva
az eperfa árnyékával
vándorló padon


Álom a játszótéren

A gyermekváros bejánatánál
háromszor hetente hosszú sor kígyózik
csöndben tülekedés nélkül
Hadvezérek marsallok tábornokok tengernagyok nélkülözhetetlen szárnysegédek és tábori papok
kíséretében katonás fegyelemmel várnak sorukra
A pénztárnál jegyet váltanak
s a szertárbman ki-ki megkapja kedvenc
anyahajóját messzehordó ágyúját zuhanóbombázóját
kétéltű tankját rakétáját vagy fakardját
hozzá a hintalovat meg a csákót és
futólépésben lohol hogy elfoglalja
az előnyösebb felvonulási területet
és kiépítse hadállását
Háromszor hetente
hétfőn-szerdán-pénteken délután 16 és 18 óra között
harci zaj veri fel a játszóteret
százéves harmincéves hétnapos és természetesen
világháborúk csataterein vezényszavak pattognak
bömbölnek az ágyúk bombák robbannak
loholnak a szárnysegédek hörögnek a motorok és
füstölnek a tábori papok füstölői
A pokoli zajon áthatol egy-egy vesztésre álló
hadvezér hangja:
„kéthavi zsoldomat adom egy katonáért!”
mert a bakák száma folyton apad
már az ólomkatonák sem vállalják az ágyútöltelék
szerepét és rendre adják meg magukat ősz hadfiak
roskadnak megsemmisülten és zokogva a hadszíntér
homokjára vagy lövik főbe magukat játékpisztollyal
Háromszor hetente
hétfőn-szerdán-pénteken
a rendre felügyelő szolgálatos játékmesterek
(a közeli zeneiskola növendékei)
narancslével vigasztalják a veszteseket
Másnap a parkban nem látni egyenruhát
szabad szombatjukon a tábornokok pihennek
vasárnap házikabátban papucsban
körmölik az emlékiratokat.


Régi metszetek

Vigadók vannak
víg adók nincsenek
a hon vigalmi adóját
nem a dáridózók fizetik

Akiknek dobra verik maradék jószágát
azoknak sem érkezésük se kedvük a mulatozásra
Magot szórnak bölcsőt tákolnak temetnek
templomot emlnek
    szobrot állítanak a nagy duhajoknak
nyomorúságuk szeszgőzében ágynak ejtik egymást
Ölnek háborúban vagy öletik magukat
ha megérik a békét s megrokkanva hazatérnek a
halálos tivornyából
    vityillót tataroznak
vérén veszik a kasznárt
bandákban aratni szegődnek
vonító vasgyárban vonaglanak látástól vakulásig
téglástul szédülnek le cifra paloták állványzatáról
otthon elfogyó öregekhez hívják a papot
farkasordító hidegben átkozódva citeráznak
szikrázó pillantásuk feni a kaszát.